Radek több mint 20 éve dolgozik IT területen és az egyik legnagyobb szakértője az agilis fejlesztésnek Csehországban. Most úgy döntött, hogy megosztja velünk tapasztalatait.

„Légy többfunkciós, alázatos és mindenek előtt csapatjátékos” – tanácsolja a junioroknak a Liftago technológiai vezetője, aki egy matracon aludva kezdte az első munkahelyén, ma pedig már fejlesztői csapatokat vezet a világ több időzónájában.

‍

A Green Fox novemberben induló Junior programozó képzésén veled is találkozhatnak majd a hallgatók egy-egy előadás alkalmával. Milyen témában fogsz előadni?

A bootcamp szervezőivel egyeztetve arra jutottunk, hogy a leghasznosabb téma a CI (continuous integration) és a CD (continuous delivery) lenne, melyek nagyon közel állnak az agilis fejlesztéshez. Gyakorlatilag lehetetlen az agilis szoftverfejlesztés egy jól előkészített deployment pipeline nélkül. A létrehozását és a megfelelő használatát sokszor alábecsülik, pedig ez a kulcsfontosságú folyamat juttatja el a kódot a fejlesztőtől a felhasználóig. Ha nincs jól beállítva, akkor hosszadalmas, nehézkes és drága folyamat lehet. Ez nem csak technikai, hanem üzleti téma is. Ezért szeretnék olyan gyakorlatokat mutatni a hallgatóknak, amelyekkel a kód gyorsan és biztonságosan bekerül a termelésbe.

‍

Miért döntöttél úgy, hogy elfogadod a Green Fox felkérését, hogy előadást tarts?

A 40-es éveimben kezdem megérteni, hogy azzal tudok a legnagyobb hatással lenni a világra, ha megosztom tapasztalataimat a fiatalabb generációval.. Szerintem ostobaság ugyanazokat a hibákat újra és újra megismételni, ezért a problémamegoldás és a történetmesélés iránti szeretetemet egy nagyobb jóra szeretném fordítani – így jött a képbe a Green Fox.

‍

Mi a véleményed a bootcampekről és arról, ahogyan tanítanak?

Szerintem a mentori keretrendszerű oktatás egy remek módszer. Sokat lehet tanulni YouTube videókból is, de ezekből hiányzik az emberi interakció és a gyakorlati útmutatás, ami viszont egy bootcampben megvan.

‍

Mi a fő szakterületed?

Hosszú ideje vezetek különböző fejlesztőcsapatokat. Egyes helyeken ezt a pozíciót Tech Lead-nek, máshol CTO-nak nevezik. Az az erősségem, hogy képes vagyok úgy alakítani a folyamatokat és a csapatokat, hogy a fejlesztők hatékonyan tudjanak dolgozni azokon a feladatokon, amelyek az adott pillanatban a legfontosabbak a cég számára. Segítem a csapatokon belüli és a cég többi tagjával történő kommunikációt, illetve képes vagyok olyan feltételeket és környezetet teremteni a fejlesztőcsapataim számára, amikben élvezhetik a munkájukat és a legtöbbet hozhatják ki magukból.

‍

Ezt hogy csinálod?

Az agilis fejlesztés nagykövete vagyok. Már 15 éve foglalkozom vele és hihetetlenül izgalmas látni, milyen messzire jutott ennyi idő alatt ez a terület. Kezdetben csak kisebb cégek kísérleteztek vele, később olyan nagyobb vállalatok, mint a Skype vagy a Microsoft is átvették ezt az elvet, ma már pedig szinte nincs is olyan cég, ami ne alkalmazná az agilis fejlesztést. Azonban csak egy kis százalékuk tudja jól csinálni és hasznot húzni belőle. Gyakran tapasztalom, hogy az agilis átalakítások kudarcot vallanak. Ennek az az oka, hogy a csapatok nem értik az agilis fejlesztés alapelveit, és csak vakon próbálnak megvalósítani néhány gyakorlatot.

Az én feladatom a fejlesztés ésszerűsítése. Ezt úgy teszem, hogy megmutatom a csapatoknak az agilis fejlesztés lényegét, ami nem csupán egy “recept” követése. Viszonylag könnyű megtanulni, mit takar a Scrum, bárhol elolvashatod, de pontosan ez szokott problémát okozni: ha valaki nem érti a mögötte rejlő elveket. Az agilis fejlesztés egyik fő gondolata, hogy a fejlesztő társtulajdonosa legyen a terméknek. A tervezéstől a működésig érdekelt legyen a folyamatban, valamint készen álljon a gyakori változtatásokra.

Többfunkciós fejlesztőkre van szükség, akik a termék egyes részeit A-tól Z-ig szállítják. Ha a csapatok ezt nem értik meg, akkor a dolgok sokszor rosszul sülnek el. Ami igazán tetszik nekem ebben az az, hogy ezek viszonylag egyszerű dolgok, amiket könnyen ki lehet javítani, tehát nem egy rocket science. Ha jól csináljuk, akkor kiaknázhatjuk a csapatunk értékeit, ami igazából egy win-win helyzetet teremt: a programozók számára érthetőbbé, átláthatóbbá válik a munkájuk és jobban érzik a hozzáadott értéküket a fejlesztéshez, a termék pedig így többet hoz, amit az ügyféloldal is értékel.

‍

Min dolgozik most a fejlesztő csapatod a Liftago-nál?

A Liftago már 10 éve a piacon van, és az innováció mindig is a vállalat DNS-ének része volt. Csehországban elsőként kínált taxiszolgáltatást az alkalmazásában, ami akkoriban nagy újdonságnak számított. A Covid előtt Ondřej Krátký (a Liftago vezérigazgatója) rájött, hogy a taxiszolgáltatásokhoz használt technológia a logisztikában és a futárszolgálatban is jól használható. Így született meg a Liftago.network, egy virtuális hálózat, amely összeköti a város közlekedési kapacitásait. Lehetővé teszi, hogy ingyenes szállítási kapacitást kínáljon vagy felhasználja azt. Ennek köszönhetően minden érintett partner (például akár versengő cégek is) együttműködhet a valós idejű szállításban. Ezzel segítjük a városokban már mozgó kereskedelmi eszközök optimális kihasználását és így megakadályozzuk, hogy újak kerüljenek a forgalomba, ami mindannyiunk hasznára válik.

‍

Ha visszatekintünk a kezdetekre, mikor döntötted el, hogy az IT-ban szeretnél dolgozni?

Az nagyon régen volt. Egy kis cseh faluból származom, és már az általános iskolában tudtam, hogy egy nap számítógépekkel akarok dolgozni. Így nagyon vonzott, hogy abba a középiskolába járjak, ami informatikai fókusszal dicsekedett akkor. Végül azonban máshogy alakult, és az esztergagépnél és fémmegmunkálásnál kötöttem ki. Egyáltalán nem voltam jó benne, és nem is élveztem. Két év után jött a fordulópont és úgy döntöttem, hogy máshova megyek, egy olyan magán középiskolába, ami alkalmazott kibernetikára specializálódott. Szuper hely volt! Nagy szabadságunk volt, és a legtöbb tantárgyat saját magunk választhattuk ki, tanulhattunk programozást, robotikát, számítógépes grafikát stb. Abban az időben kezdtem programozóként is plusz pénzt keresni.

‍

Mi volt az első projekted, amikor elkezdtél dolgozni?

Az iskola után egy olyan cégnél kezdtem dolgozni, ahol korábban részmunkaidőben dolgoztam. Ez az Enkidu nevű cég volt, amely számtalan területtel foglalkozott, a biztonságtól kezdve a programozáson át a hardver- és szoftverértékesítésig, ezért a tulajdonossal elindítottuk egy Computer Emergency Project-et. Érdekességként említeném meg, hogy ez a szolgáltatás ma is létezik a Lublaňská utcában, Csehországban! Pontosan ott aludtam a földön egy matracon 20 évvel ezelőtt. Bár a projektnek semmi köze nem volt a szoftverfejlesztéshez, hiszen egy számítógép-szervizről volt szó, ez volt az én első meghatározó lépésem az IT világában.

‍

Szerinted mi kell ahhoz, hogy egy junior programozó sikeres legyen az IT területén?

Sokat találkozom juniorokkal a munkám során, be kell vallanom, hogy kicsit nehezebben tudok velük együtt dolgozni csapatvezetőként. Gyakran megesik, hogy amikor új junior kolléga jön a céghez, azt jelzi vissza, hogy nálunk semmi sincs rendben, és át kell írni mindent. Ilyenkor nagyon nehéz visszajelzést adni. Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy legyen alázatos és minden szabadidejét a tanulásnak szentelje. A juniorok legnagyobb problémája az önbizalom, a valódi tudás és tapasztalat közötti különbség észrevétele. Ebből az egyetlen kiút, ha tanulnak és projekteken dolgoznak.

‍

Milyen tanácsot adnál egy junior fejlesztőnek az első interjúhoz?

Elsősorban arra ösztönözném, hogy fókuszáljon az üzleti értékre és próbálja meg az adott problémát a termékkel dolgozó felhasználó szemén keresztül nézni. A kezdő fejlesztők gyakran el vannak foglalva a technológia által kínált lehetőségekkel, és hajlamosak figyelmen kívül hagyni a vevők igényeit. Fontos megérteni, hogy milyen célból és kiknek dolgozunk. A tapasztalt fejlesztők elsősorban erre kíváncsiak az interjúkon, az alkalmazott technológia másodlagos.

Egy másik fontos dolog a többfunkcionalitás. A vállalatok ma már sokkal inkább univerzális készségekkel rendelkező jelentkezőket keresnek, mintsem a szűk szakterületekre szakosodottakat. Nem arról van szó, hogy mindenben egyformán jónak kell lenni, hanem hogy az illető képes legyen tájékozódni különböző területeken. Például egy front-end fejlesztőnek képesnek kell lennie megérteni a back-end kódot és esetleg javítani egy hibát. Ismereteinek ki kell terjednie az adatbázisokra is, hogy tudjon érdemben beszélgetni róla stb. Minél szélesebb a fejlesztő tudása, annál értékesebb egy projekt számára.

Harmadik tanácsként hozzátenném, hogy légy csapatjátékos! Ez ugyan klisének tűnhet, de a mai fejlesztőknek képesnek kell lenniük együttműködni. Egy idő után, juniorból senior fejlesztővé válva nemcsak a programozás művészetét sajátítja el az ember, hanem egyre inkább megérti a csapatban való együttműködés fontosságát is. Azt is tudom tanácsolni, hogy minden junior keressen mentort. Ne féljen segítséget kérni és megkérdezni, hogyan csinálja más.

Ezzel azonban még nincs vége. Jó, ha valamikor te is találsz majd egy juniort, akinek átadhatod a tapasztalataidat, ezáltal fejlesztheted magadat igazán a későbbiekben.

‍

‍

Szeretnél te is az IT terület vezető szakértőitől tanulni? Jelentkezz Junior programozó képzésünkre!